Miért hasonlítanak a cetek a halakhoz?

A hasonló körülmények között élő növényeknek és állatoknak gyakran nagyon hasonlóak a külső jegyeik, annak ellenére, hogy nem állnak egymással rokonságban – mindez az azonos életkörülményekhez való alkalmazkodás következménye. Így például a repülő életmódú denevéreknek (amelyek köztudottan az emlősök közé tartoznak) és a madaraknak is szárnyuk fejlődött ki. A denevérek szárnya egy bőrredő a mellső és hátsó végtag között, míg a madaraknál a mellső végtagon elhelyezkedő tollak alkotják a szárnyat. A pingvinek ugyan madarak, de már „elfelejtették” a repülést (nem volt rá szükségük). Szárnyaik elcsökevényesedett és úszókká alakultak át. A pingvinek úgy úsznak, mint a delfinek. A cetek és a fókák – éppúgy mint évmilliókkal ezelőtt -, „felfedezték”, hogy a víz alatt a gyors és energiatakarékos haladáshoz legkedvezőbb az orsó alakú, áramvonalas testforma, irányváltoztatáshoz és meghajtáshoz a lapos úszók a legalkalmasabbak.

Forrás: Bálnák és delfinek című könyv